Fotók forrása: Lóránth Áron / Kibicek
Érdekes áprilisi keddre ébredtem. Kosárlabdát fogok nézni délután. Bár ez önmagában még nem üti meg az izgalom mércéjét, viszont ismét meccsnapra készülhettem, ráadásul ezúttal nem nézőként figyelhettem az eseményeket. Az érzés csak akkor realizálódott bennem, amikor átvettem a médiás karszalagot és felvehettem a kék mellényt. De szerintem ezzel lelkes kosárlabda-követő kollégám, Bíró József is így volt. Kicsit olyan érzésem volt, hogy: „Végre, megcsináltad!” Naiv voltam magammal szemben.
A média „szektor” egy fa asztalból és pár székből állt. Nem is panaszkodtunk Jocival, hiszen a kilátás mindenért kárpótolt. A szombathelyi kispad volt hozzánk közelebb, ahol olyan játékosok sétáltak el mellettünk, akik a válogatott gerincét alkotják: Perl Zoltán, Váradi Benedek, Keller Ákos. Persze a 2017-es Európa-bajnokságot sohasem elfelejtő kisgyerek őrjöngött legbelül – ezt újságíróként nagyon gyorsan el is kellett nyomnom.
A lézengő nézőközönség mellett már a csapatok is megérkeztek a Ludovika Arénába. A mérkőzés előtt 45 perccel még az előző összecsapás adatait böngésztük, hiszen az első rájátszás-meccset a Falco nyerte Szombathelyen, 89–82-re. Perl 25 pontos extrával vezette győzelemre a hazaiakat. A Honvéd tudta, ha ma ki szeretnének egyenlíteni a párharcban, akkor Perlt ki kell venniük a játékból.
A hazaiaknál még az alapszakaszban vezéráldozatot követelő bravúrgyőzelem során megsérült Valerio Bodon Vincent nem állhatott Zlatko Jovanović vezetőedző rendelkezésére. A vendégeknél nem volt hiányzó.
A volt honvédos Tanoh Dez András kosarával indult az első negyed, amit aztán egy Arnaldo Toro támadó lepattanó plusz faultja követett. Az első hazai pontokat Dimitrijević szerezte, aztán rákapcsoltak a vendégek. Váradi, Toro és ismét Tanoh Dez talált be, amire Jovanović mester egy időkéréssel reagált. Az addig lüktető mérkőzést a Honvéd-kispad technikája rázta fel, ami a vendégeknek kedvezett. Keller Ákos hármasa után már 11 pont volt a két csapat között. A Honvéd viszont nem esett össze: Simmons, majd Keller Iván talált be, Rush pedig 2+1-gyel hozta közelebb a hazaiakat.
A második negyed első támadása Filipovity Marko hármasát hozta, Simmons középtávolijára pedig Whelan válaszolt 3 büntetővel. A 10 pontos vendégelőnyt Glišić, valamint Reizinger Máté kezdte el ledolgozni, és Dimitrijević kosara után Miloš Konakov kért időt (25–30). A Honvéd lendületét Váradi tempója sem törte meg, és egy 8–2-es futással 1 pontra visszajöttek a hazaiak. Próbálta ismét kezébe venni az irányítást a Falco, de kosarukra mindig érkezett válasz. Az adok-kapok a félidei eredményen is látszódott.
Reizinger–Rush összjátékkal indult a második félidő, amit Perl dudaszós hármasa követett. Whelan és Perl vette a hátára a vendégeket. A nyolcpontos vendégelőny Honvéd-időkérést hozott. Toro csinált 2+1-et, majd Perl asszisztját váltotta 2 pontra. A Falco maga emberét nem nagyon tudták hatástalanítani a hazaiak. A vendégek szekerét Dimitrijević tolta tovább – reklamálásért kapott technikait a hazaiak hátvédje. Rush, valamint Peterson tett hozzá saját csapata pontjaihoz. A harmadik negyed végére tovább nyílt a Falco-olló.
Az utolsó negyed elején próbált ismét visszakapaszkodni a Honvéd. Radó Ádám kosarára Tanoh Dez triplával válaszolt. Toro tovább remekelt. Rush kétpontosára Falco-hármas volt a válasz. Novaković, Whelan volt a sorminta. 4 perccel a meccs vége előtt ismét 15 pontos volt a vendégelőny. A végeredményen már csak kozmetikázni tudott a Honvéd.
