Borítókép forrása: Wikimedia Commons (CC BY-SA 4.0)
Az elmúlt tíz szezonban a COVID-időszakot leszámítva a labdarúgó NB I átlagnézőszáma folyamatosan növekedett. A stadionok teljes, majd részleges lezárása, illetve a mérkőzéslátogatás védettségi igazolványhoz kötése meg is magyarázza a tendencia járvány alatti megtörését. A 2025/26-os kiírást nem terheli hasonló külső tényező, a nézőszámok azonban mégis elmaradnak a tavalyitól. Ennek okait jártuk körül.
1. Népszerűbb csapatokat váltottak kevésbé népszerűek
A 2024/25-ös szezon kiesői a Fehérvár (azóta ismét Videoton) és a Kecskemét voltak. Bár mindkét csapat a mezőny második felében helyezkedett el a hazai átlagnézőszámát tekintve, a frissen feljutó Kisvárda és Kazincbarcika adatai ezektől is elmaradnak. Ha összeadjuk a két-két csapatét, a különbség majdnem kétszeres. A Videoton és a Kecskemét összesen közel hatezer embert csalogatott ki fordulóként a hazai találkozóira tavaly, míg az idei szezon újoncai valamivel több, mint háromezres átlagnézőszámra képesek együttesen. Bár matematikailag még nem dőlt el, ebben a szezonban jó eséllyel a Vasas és a Honvéd lesz a két feljutó. A két budapesti csapat már a másodosztályban jobb számokat hoz (5251), mint a már biztos kieső Diósgyőr és Kazincbarcika összesen (4815). Ez alapján a 2026/27-es kiírás előnyből indul az ideihez képest.
2. „Szerencsétlen” sorsolás
Minden szurkoló örül, ha a jelenlegi, hárommeccses lebonyolításban a saját csapata az, amelyik kétszer játszhat otthon a legfontosabb mérkőzéseken. Ennek megfelelően a szerencsétlen jelzőt természetesen csak a nézőszámok szempontjából értjük. A látogatottsági statisztikáknak azonban vitán felül rosszat tesz, hogy idén sem a derbiből (Ferencváros-Újpest), sem a bajnokság csúcsrangadójává avanzsálódó Ferencváros-Győr párosításból nem a Groupama Arénában játszanak kettőt. A lila-fehérek ellen rendre legalább 18 ezer néző gyűlik össze a Fradi otthonában. Évente változott, hogy ki töltötte be a szerepet, de a kiemelt érdeklődés minden alkalommal látszott, amikor a kihívó a bajnokság vége felé az Üllői útra érkezett. Gyaníthatóan jóval többen kiváncsiak lettek volna a múlt heti, bajnoki döntőként beharangozott mérkőzésre is, mint ahányan beférnek a lezárásokkal sújtott ETO Parkba. A helyzet hasonló Újpesten is, a Szusza Ferenc Stadion kapacitása nagyságrendileg kétharmada annak, mint ahány néző megszokott a IX. kerületben rendezett derbiken.
3. Gyengélkedő nagycsapatok
Több olyan csapat, mely az elmúlt években élen járt a nézőszámokra vonatkozó statisztikákban, idén gyengén teljesít magához képest. Üde színfolt a Debrecen és a Győr, melyek tavalyhoz képest egyaránt 25% körüli emelkedést érnek el jelen állás szerint. Az Újpest és a Nyíregyháza még csak-csak belefér a stagnálásba, azonban a tavalyi első és negyedik, tehát az FTC és a Diósgyőr esetében nem lehet nem észrevenni a különbséget. A Fradi átlaga három szezon óta először csúszhat be idén a 10 ezres határ alá. A csökkenés oka lehet, hogy a szurkolók szemében az egyre stabilabb nemzetközi szereplés mellett egyre kisebb jelentőséggel bírnak a bajnokik. Bár az idei adat valószínűleg legalább ezer fővel elmarad a tavalyitól, a zöld-fehérek mérkőzéseire még így is toronymagasan a legtöbben kiváncsiak. Nem mondható el ugyanez a Diósgyőrről, amely két éve még második volt, idén viszont minden bizonnyal hatodik helyen végez a nem egészen 4 ezres átlagával. A csökkenő érdeklődés oka vélhetően a gyenge teljesítmény, mely a bennmaradásra sem volt elég. A szurkolók ideiglenes bojkottja csak rátett a tendenciára.
