Borítókép forrása: MLSZ.hu
Több mint száztíz év, elveszett trófea, gólzáporos döntők és „kis csapatok” tündöklése – a Magyar Kupa a hazai labdarúgás legkiszámíthatatlanabb sorozata. Összeállításunkban a „magyar FA-kupa” legérdekesebb történelmi mérföldkövei között barangolunk.
A Magyar Labdarúgó Szövetség 1909-ben döntött úgy, hogy – angol mintára – egy kieséses rendszerű tornát indít. Az azóta eltelt évtizedek alatt a sorozat túlélt világháborúkat, rendszerváltásokat, és számtalan olyan pillanatot produkált, amely ma már a sporttörténelem elválaszthatatlan része.
A vándordíj, amit közadakozásból vettek és ma már ki tudja hol van
Bár a küzdelmek már 1909-ben megkezdődtek, az első győztesek még nem emelhették magasba a ma ismert serleget. A díszes ezüst trófeát közadakozásból finanszírozták, és a pénz olyan lassan gyűlt össze, hogy a serleg csak 1923-ra készült el. Elsőként az MTK vehette át, miután 4-1-re legyőzte az Újpestet, addig a győzteseknek be kellett érniük a dicsőséggel és szerényebb emléktárgyakkal.
A Magyar Kupa-serleg története egyébként szinte kalandosabb, mint maguk a mérkőzések: az eredeti trófea ugyanis egy bűntény áldozata lett, 1973 áprilisában lopták el az akkori címvédő, a Ferencváros Üllői úti klubházának (egyes források szerint egy közeli kirakatnak) a tárlójából. A rendőrségi nyomozás nem vezetett eredményre, a műtárgyként is értékes trófea azóta sem került elő.
Az eredeti, 1923-as serleg tehát vagy már nem létezik, vagy ha meg is van valahol, akkor sem tudja senki, hogy hol. Mivel a sorozat nem maradhatott serleg nélkül, a szabályok értelmében a Ferencvárosnak, mint a kupa akkori őrzőjének, a saját költségén kellett újat készíttetnie; így a mai győztesek csak egy hiteles másolatot emelhetnek a magasba.
| A trófea Az új serleg elkészítésével Bakonyi Károly műhelyét bízták meg. A napjainkban is átadásra kerülő kupa az eredeti 1923-as trófea pontos másolata. Ez egy klasszikus vonalvezetésű, kétfülű, fedeles ezüstkehely, amelynek talapzatán a győztesek neveit örökítik meg. A hivatalos vándordíj monumentális darab, amelynek fizikai paraméterei is tekintélyt parancsolnak: magassága közel 80 centiméter a talapzattal együtt, ami a nemzetközi kupák sorában is nagynak számít. Súlya pedig körülbelül 8-10 kilogramm, így a győztes csapat kapitányának komoly fizikai teljesítmény a magasba emelése az ünneplés során. |
A történelmi 11-1
A kupa történetének legmegdöbbentőbb eredménye az 1933-as döntőhöz fűződik. A korszak két óriása, a Ferencváros és az Újpest csapott össze. Bár mindenki szoros csatát várt, a zöld-fehérek valósággal átgázoltak a lila-fehéreken: a 11-1-es végeredmény a mai napig a legnagyobb arányú győzelem a sorozat fináléinak történetében.
Az elhíresült döntőt 1933. május 25-én játszották. A Ferencváros tízgólos Újpest elleni sikere a Magyar Kupa döntőjében, a magyar futballtörténelem egyik legmeglepőbb összeomlását és diadalmenetét hozta a Hungária úton. A zöld-fehérek már az első félidőben eldöntötték a mérkőzést, végül Takács II József négy, míg Sárosi György három góllal járult hozzá a történelmi, végeredményhez. Mindezt érdemes azon a szemüvegen keresztül is nézni, hogy pár nappal később az Újpest bajnoki címet ünnepelhetett az NB I-ben. A lila-fehérek számára ez a kupadöntő örökre egy fekete folt marad a klub dicső történetében.
Kispest: Az első „vidéki” hódító
1926-ban a Kispesti AC megtörte az MTK és az FTC váltott dominanciáját. Érdekesség, hogy bár Kispest akkor még önálló település volt (csak 1950-ben csatolták Budapesthez), a sporttörténetírás ezt tekinti az első alkalomnak, amikor nem a klasszikus fővárosi elitből került ki a győztes. Az első, mai értelemben vett vidéki kupagyőztesre egészen 1930-ig kellett várni, ekkor a debreceni Bocskai FC diadalmaskodott.
Amatőrök a profik ellen
A kupa igazi varázsát mindig is a „Dávid és Góliát” harcok adták. A lebonyolítási rendnek köszönhetően a megyei osztályú csapatoknak is megadatik a lehetőség, hogy vendégül lássák az NB I-es sztárokat. Többször előfordult, hogy alsóbb osztályú együttesek egészen a döntőig meneteltek. Emlékezetes maradt például a 2011-es esztendő, amikor a másodosztályú Kecskemét hódította el a trófeát, vagy a 2024-es Paks–FTC döntő, ahol a „tiszta magyar” Paks tudott diadalmaskodni a favorit ellen.
Névváltások viharában
A sorozat neve hűen tükrözte az ország politikai változásait. Hosszú évtizedekig Magyar Népköztársasági Kupa (MNK) néven futott, majd a rendszerváltás után kapta vissza eredeti nevét. Az utóbbi években a támogatási rendszereknek köszönhetően a szponzor neve is bekerült a hivatalos elnevezésbe, de a szurkolók számára ez mindig is egyszerűen csak „A Kupa” maradt.
Húsz csapat emelhette fel a trófeát
A Magyar Kupa története során eddig összesen 20 különböző csapat hódította el a trófeát. A sorozatot a fővárosi nagy csapatok dominanciája jellemzi, de az utóbbi években több vidéki együttes is feliratkozott a győztesek listájára.
A 2025/26-os szezon döntője előtt (amelyet a Ferencváros és a Zalaegerszeg vív 2026. május 9-én) az örökranglista az alábbiak szerint alakul:
