Riport és elemzés a Honvéd–ZTE Magyar Kupa-elődöntő mérkőzésről
Borítókép forrása: ZTE FC
Dráma. Fordulat. Büntetőpárbaj. Érzelmi hullámvasút. Kulcskifejezések, amelyek egy jó kupamérkőzés ismérvei. Ne legyenek kétségeink: a Honvéd–ZTE mérkőzés méltán vonulhat be a magyar futball klasszikus összecsapásai közé, hiszen több tényező is kiemelte a szokványos meccsek sorából. Cikkünkben a mérkőzés legfőbb érdekességeit és tanulságait foglaljuk össze.
A meccs, amely túlmutat a két csapat rivalizálásán
Aki a Bozsik Aréna környékén járt kedd este 20:00 előtt, felfigyelhetett rá, hogy nem egy szokványos kertvárosi áprilisi estéről van szó. Megmozdult Kispest, útra kelt Zalaegerszeg, mindemellett pedig olyan „szövetségesek” is ott voltak a lelátón, mint a ZTE ősi riválisának számító szombathelyiek. Emellett szép számban képviseltették magukat a vendégszektorban a Ferencváros szurkolói is. Igazi rangadóhangulat, közel telt ház és parázs rivalizálás jellemezték a miliőt. Bárcsak az NB I-ben is általános lenne ez az érdeklődési szint!
A semmissé tett osztálykülönbség
A mérkőzés előtt könnyű volt olyan narratívába helyezni az eseményt, mintha Dávid és Góliát küzdelmét látnánk. Magán a meccsen viszont sok mindent meg lehetett figyelni – osztálykülönbséget azonban nem. Az első osztály dobogójára pályázó zalai vendégek végig indiszponáltan játszottak, alig jutottak el helyzetekig. Ezzel szemben a már gyakorlatilag feljutott Honvéd valódi NB I-es teljesítményt nyújtott.
A kispestiek még akkor sem estek szét, amikor sokan már úgy vélték, nincs visszaút: fiatal játékosaik révén a hosszabbítást is bírták erővel. Külön kiemelendő mentális erejük is, hiszen nem törte meg őket a rövid időn belül kapott két zalai gól. Ezzel a mentalitással a Honvéd semmiképpen sem lesz „pofozógép” a jövő évi NB I-es szezonban.
Tizenegyesek – sportpszichológia vagy kiszámíthatatlan őrület?
Magyar viszonylatban elenyésző a büntető párbajok gyakorisága. Gyors kutatásunk alapján a Zalaegerszeg az elmúlt tíz évben nem vett részt hivatalos szétlövésben, és a Honvéd esetében sem sokkal gyakoribb ez a helyzet: adataink szerint legutóbb 2020 májusában, az MTK elleni kupaelődöntőn jutottak tizenegyespárbajig, akkor győztek.
Jogosan merül fel a kérdés: mi vezetett a zalaiak sikeréhez? A jobb felkészülés, az erősebb psziché, az alaposabb elemzés – vagy egyszerűen a szerencse? A választ nem tudhatjuk, a végeredmény azonban egyértelmű.
A véget érő kispesti tündérmese
A Honvéd az elődöntő felé vezető úton négy csapatot győzött le, köztük a jelenleg az NB I-ben harmadik helyen álló DVSC-t idegenben, valamint a Diósgyőrt. A piros-feketék a feljutás mellé kis híján a döntőbe jutást is megszerezték, végül azonban az utolsó pillanatokban buktak el.
Azt mindenképpen el kell ismerni, hogy a Honvéd menetelése erőn felüli teljesítmény volt, hiszen ritka, hogy másodosztályú csapat ilyen messzire jusson (legutóbb a Budafok döntőzött 2023-ban, szintén NB II-es csapatként, éppen a ZTE ellen).
Történelmi szezon Zalaegerszegen
Ahogy korábbi cikkünkben is kiemeltük, a ZTE csapatát a szezon elején a szakértők többsége a potenciális kiesők közé sorolta. Ehhez képest a zalaiak most ott tartanak, hogy akár az NB I dobogójára is odaérhetnek, valamint történetük során harmadszor jutottak be a Magyar Kupa döntőjébe.
Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a döntőbe vezető úton nem találkoztak első osztályú riválissal, ugyanakkor ez az eredménysor így is figyelemre méltó. Mindenesetre „evés közben jön meg az étvágy”, így a zalaegerszegiek már nem feltétlenül érik be ennyivel. Ehhez azonban a legendás rivális Ferencvárosnak is lesz néhány szava május 9-én, a Puskás Arénában.
