Újra napirenden a budapesti olimpia?
Borítókép forrása: Florian Schmetz / Unsplash
Sportszerető emberként egészen biztosan elképzeltük már, hogy milyen lenne egy hazai olimpia. Több tízezer magyar szurkoló őrjöng, majd együtt zúgják a Himnuszt a dübörgő hangfalakkal a díjátadó ünnepélyeken. A válogatott sportolók a Helsinkiben elért 16 aranyérmes csúcsot ostromolják, és grandiózus élményeket élünk át olyan ikonikus helyszíneken, mint a Margitsziget, a Puskás Aréna, vagy éppen a Hősök tere. Mindez azonban egyelőre csak álom, de nem teljesen elrugaszkodott, hiszen a nyári olimpia rendezése folyamatosan visszatérő eleme a magyar közbeszédnek. Cikkünkben körüljárjuk, hogy mennyire van reális esélye a budapesti rendezésnek a közeljövőben és mik az esetleges hazai pályázat buktatói.
„Álomgyilkosság történt” (Forrás 1). 2017. február 24-et írunk, amikor Orbán Viktor a Kossuth Rádióban adott interjújába először szövi bele a kifejezést, amit később a március 15-én tartott ünnepi beszédében is megismételt. A miniszterelnök csalódottságát legkevésbé sem leplezve a Momentum Mozgalomra hivatkozott „Álomgyilkosok” néven, akik „NOlimpia” kampányukkal elérték a népszavazáshoz szükséges 138 ezer aláírást, így végül visszavonulásra késztették a magyar kormányt az olimpiai pályázattól.
Habár az aláírásgyűjtés csak a referendumot írta volna elő, a kormány úgy vélekedett, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság számára már önmagában a belső megosztottság ténye is ellenérvként hathatott volna a budapesti pályázatra. Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár is erre hivatkozott egy 2023-as interjúban: „Ami 2017-ben a legnagyobb problémát jelentette a nemzetközi döntéshozók szemében is, az az, hogy nem volt mögötte társadalmi támogatottság. Nem lett belőle népszavazás. Ilyenkor a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak bizonyos munkatársai nem hivatalosan felmérik, hogy hány olyan ember van, aki támogatná azt, hogy legyen Budapesten olimpia és hány olyan, aki nem és annak nagyon rossz eredménye lett.” (Forrás 2)
Más városok példája is azt mutatja, hogy népszavazáson nem minden esetben áll meg az olimpia támogatottsága. Elég, ha az oslói, krakkói, vagy éppen hamburgi esetekre gondolunk, ahol a népszavazások egyaránt az olimpiai pályázatok ellen foglaltak állást. De vajon a 2017-es közhangulat azt jelenti, hogy Magyarországon sose lesz már olimpia és minden érv a rendezés ellen szól?
A hoppon maradt sport-nagyhatalom
Az olimpiák történetében Közép-Kelet-Európa méltatlanul alulreprezentált a helyszínek között, hiszen mindössze egy alkalommal rendeztek ötkarikás játékokat a térségben: 1984-ben Szarajevó láthatta vendégül a téli olimpia résztvevőit. A korábbi szocialista országokat tömörítő régió tradicionálisan eredményesnek számít a nyári olimpiai játékok terén, hiszen a rendszerváltás előtt elsődlegesen propagandacélokra használták az elért sikereket. Ennek fényében nem meglepő, hogy a korábbi keleti blokk országai közül többet is az éremtáblázat húsz legeredményesebb állama között találunk.
Amennyiben részletesen megnézzük az éremtáblázatot, szembetűnő, hogy a hazánkhoz hasonlóan sikeres országok már mind rendeztek nyári olimpiát, sőt, olyan, nálunk kevésbé eredményes nemzetek is rendezési joghoz jutottak, mint Belgium, Mexikó, Görögország, vagy Brazília. Ennek megfelelően nem meglepő, hogy Magyarország már több ízben is eljátszott a rendezés gondolatával és a 2024-es pályázat során sokáig jó esélyekkel volt versenyben.
A hazai pályázat ötlete 2013-ban fogalmazódott meg a Magyar Olimpiai Bizottságban (MOB), amihez bevonták a magyar kormány tagjait, valamint a fővárosi önkormányzat képviselőit is. A tervezés megindult, és részletes dokumentáció, valamint megvalósíthatósági tanulmányok készültek a tervezett rendezvényről.
A pályázat esélyeit növelte a rivális városok visszavonulása is: elsőként Hamburg tartott népszavazást 2015-ben, ahol az olimpiai pályázatot elutasító szavazatok kerültek 51 százalékos többségbe, míg a másik versenyző, Róma városvezetése 2016-ban döntött úgy, hogy eláll a pályázástól. Ezzel csak Budapest, Párizs és Los Angeles maradtak a jelöltek között.
| Az 1920-as budapesti nyári olimpia Nem újkeletű ötlet, hogy a magyar főváros megrendezze a világ legnagyobb sport seregszemléjét, a hazai közvéleményt évtizedek óta foglalkoztatja az olimpia kérdése. A legközelebb az 1920-as esemény megrendezéséhez jutott Magyarország, mivel 1914. június 20-án a NOB Budapestet hozta ki nyertesnek az olimpiai pályázaton. Mindössze 8 nappal azután, hogy hazánk elnyerte a rendezési jogot, Gavrilo Princip merényletet követett el Ferenc Ferdinánd ellen, amivel kezdetét vette az I. világháború. Az 1920-as budapesti olimpia álma így szertefoszlott, az eseményt végül Antwerpen rendezhette meg, Magyarországot pedig vesztes államként meg sem hívták a tornára. |
A 2024-es olimpiai tervek kalkuláltak azzal, hogy Budapest önmagában nem lenne képes minden versenyszámot megrendezni, így az elképzelések az egész országra kiterjedőek voltak. Többek között felmerült, hogy labdarúgás, kézilabda és kosárlabda csoportmeccseket rendezzenek Győrben, Veszprémben, Debrecenben, valamint Miskolcon. Székesfehérvár bonyolította volna le az asztalitenisz versenyt, míg Balatonudvari a golf, továbbá Balatonfüred a vitorlázás és hosszútávúszás helyszínéül szolgált volna. Végül Üllő a lovaglást, míg Szeged az evezést és a kajak-kenu versenyeket kapta volna meg.
Az előrehaladott tervek ellenére azonban jött a Momentum már említett kampánya, ami elsöpörte a pályázatot, így ideiglenesen levette a napirendről a hazai nyári olimpia ügyét.
Csak azért is megépül minden
Az olimpiáról szóló megvalósíthatósági tanulmány több tényezőt is kiemelt a várható pozitív hatások között, például a megélénkülő turizmust, a kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseket, valamint az ország nemzetközi reputációjának javulását. Minden bizonnyal viszont a rendezés mellett álló legerősebb érv jelenleg az, hogy a létesítmények egy jó része már rendelkezésre áll.
Bár a rendezési álmok 2017-ben szertefoszlottak, a sport infrastrukturális fejlesztése nem állt meg Magyarországon. “A kormány a korábban elmondottaknak megfelelően több, az olimpiától függetlenül szükséges sportlétesítmény építését tervezi, e tervek megvalósítását többször is megerősítette” (Forrás 3). Erről Fürjes Balázs, a Budapest 2024 projekt vezetője nyilatkozott 2017-ben, és a beruházások valóban nem álltak le, aminek köszönhetően Magyarország több fontos nemzetközi esemény házigazdája lett az elkövetkező években. A rendezvényeknek köszönhetően Magyarország jelentős szervezési tapasztalattal gazdagodott, valamint Fürjes szerint „amennyiben a 120 éves magyar olimpiai álomból egyszer valóság lesz, akkor az minimális költséggel járna a sportlétesítmények tekintetében” (Forrás 4).
Kiemelt fontosságot tulajdonított a kormányzat az eredetileg tervezett olimpiai stadion helyszínén megvalósítandó Nemzeti Atlétikai Központnak, amely 2022-ben készült el. 2023-ban atlétikai világbajnokságot rendezett Magyarország, a stadion 36 000 fő befogadására alkalmasnak épült, a torna után viszont visszabontották 15 000 férőhelyesre. Szintén jelentős eredményeket ért el az úszósport a rendezési jogok terén, hiszen a főváros 2017-ben és 2021-ben megrendezte a vizes világbajnokságot, valamint 2027-ben is Budapesten tartják meg az eseményt. Mindemellett az MVM Dome 2021-ben készült el, és mindjárt 2022-ben férfi kézilabda EB-t rendeztek a létesítményben. Szintén kiemelt sportberuházás volt a Puskás Aréna megépítése, amely 2019-ben nyílt meg, azonban nem tartalmaz futópályát, így csak labdarúgó mérkőzések lebonyolítására lenne alkalmas, atlétikai eseményekre nem.
Habár valóban számos helyszín elkészült, viszont még több konkrét elem hiányzik az olimpia rendezéséhez: mindenképp szükség lenne egy kiemelt olimpiai stadionra, illetve jelentős költségeket jelentene az olimpiai falu kiépítése is. Sportlétesítmények közül pedig a teljesség igénye nélkül hiányzik még a pályakerékpáros versenyek lebonyolítására alkalmas velodrom, valamint például a tenisz tornához szükséges aréna.
Ki állja a számlát?
A NOB a 21. században elméletileg zászlójára tűzte a fenntartható olimpiák rendezésének koncepcióját. Az ötlet lényege az, hogy olyan városokat igyekeznek kiválasztani helyszínül, ahol a létesítmények egy része már elérhető és később is hasznosulhat. Mindemellett kiemelt cél, hogy alacsonyabb költségek mellett, reális árazással épüljenek meg az infrastrukturális elemek. Ezzel szemben azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy továbbra sem sikerül még az előzetes tervezési költségeket sem tartani a rendező városoknak. Ebből fakad, hogy jó ideje csak metropoliszok és autoriter rendszerek jelentkeznek rendezőnek, a megnövekedett költségek miatt kisebb városoknak nem éri meg a rendezés.
A létesítmények ára kapcsán állandó vitát jelent a hazai korrupció léte, ami további túlárazott beszerzési eljárásokhoz vezethetne a rendezés során. A jelenség egyébként nem csak Magyarországon, de majdnem minden rendező országnál állandó problémát jelent: az előzetes költségtervek rendszerint nem bizonyulnak megalapozottnak és a végső kiadások meghaladják a becsült összegeket. Jól mutatja a helyzet súlyosságát az, hogy az elmúlt időszakban egyre drágábbak lettek az olimpiák, Rio de Janeiróban például 352 százalékkal lépték túl az előzetes terveket.
Mindez különösen súlyos fenyegetés annak fényében, hogyha figyelembe vesszük a jelenleg gyakorlatilag csődközelben gazdálkodó Budapest pénzügyi helyzetét. Nagy kérdés, hogy egy esetleges új pályázat közös platformra tudná -e helyezni a főváros vezetőségét és az ország kormányzatát, hiszen enélkül gyakorlatilag elképzelhetetlen a sikeres folyamat.
Infrastrukturális gátak
A rendezés előfeltétele még a megfelelő szolgáltatási és infrastrukturális háttér, amiben a magyar főváros kapcsán szintén felmerülnek kételyek. Amennyiben a párizsi olimpia látogatószámából indulunk ki, látható, hogy komoly kapacitásproblémákkal kellene számolni: 2024-ben az olimpia időszaka alatt 11,2 millió fő látogatott el Párizsba (Forrás 5), ehhez képest Budapesten a teljes éves látogatószám 6,03 millió fő volt ugyanebben az évben (Forrás 6). Ezt a számot úgy érte el a magyar főváros, hogy a szállodák átlagos kihasználtsága elérte a 71%-ot (Forrás 7), így az olimpiához kapcsolódó turistaözön kezeléséhez a szálláshelyek számának jelentős növelésére lenne szükség.
További kihívást jelenthet a Liszt Ferenc Repülőtér kapacitása, mivel a jelenlegi méretével és forgalmával csak a töredékét tudja kezelni a várható utasforgalomnak. Jól látható, hogy a modern olimpiák rendezésekor szinte egytől egyig nagyobb utasszám kezelésére alkalmas városok tudták lebonyolítani a rendezvényt. Számos városban több repülőtér is kiszolgálta az érkező utasokat, elég, ha Londonra, vagy Párizsra gondolunk, ahol 5-6 repülőtér is üzemel.
Mikor, ha nem most?
Habár több blokkoló tényezőt is fel lehet hozni az olimpia rendezése kapcsán, mégis úgy tűnik, hogy jelenleg nagy az esély az újabb pályázat benyújtására, hiszen a magyar kormányzatban megvan az akarat a rendezéshez és a felépült létesítmények is új állapotúak. További lehetőséget jelent, hogy 2036-ban vagy 2040-ben nagy eséllyel újra Európa adhat otthont az ötkarikás játékoknak, mivel 2028-ban Észak-Amerika, míg 2032-ben Ausztrália adja a helyszínt. A rendezési jogokért az elmúlt időszakban nem volt nagy tülekedés, azonban újabban olyan országok is felvetették a pályázat lehetőségét, mint India, vagy több közel-keleti állam, így vélhetően a verseny erősödni fog.
Azt, hogy ténylegesen benyújtunk-e pályázatot, nagyban meghatározza az új kormányzat sportpolitikája is, hiszen nem ismerjük a Tisza hivatalos álláspontját az olimpia rendezés kapcsán. Mindenesetre egy esetleges rendezés olyan infrastrukturális fejlesztéseket is hozhatna, amelyek máskülönben évtizedek múlva lennének lehetségesek. Ide sorolható például a repülőtér kötöttpályás bekötése a város vérkeringésébe, vagy a kivezető gyorsforgalmi út felújítása. Nem véletlen, hogy Karácsony Gergely főpolgármester is úgy vélekedik, hogy „ha a város fejlesztéséhez olimpia kell, akkor legyen olimpia” (Forrás 9)
Egyelőre nincs egyértelmű információ arról, hogy a 2036-os nyári olimpiai játékok helyszínét mikor választja ki a NOB, a várakozások szerint legkésőbb 2027 végén hozhatnak döntést. Egyelőre négy megerősített pályázat van érvényben: az indiai Ahmedabad, Doha (Katar), Isztambul (Törökország) és Santiago (Chile) jelentkeztek be a rendezési jogokért.
Az, hogy Budapest is csatlakozik -e a versenybe, vélhetően jövőre derülhet ki… Egy biztos: a magyar olimpiai álom 130 éve töretlen, és talán most vagyunk hozzá a legközelebb. Az viszont továbbra is nyitott kérdés, hogy a politika és a pénzügyi háttér engedi-e, hogy egyszer valóban fellobbanjon az olimpiai láng Budapesten.
Források:
1: Álomgyilkosok támadtak az olimpiára; Online elérhető: https://nepszava.hu/1121842_alomgyilkosok-tamadtak-az-olimpiara
2: Kiderült, hogy a NOB 2017-ben felmérte a budapesti olimpia népszerűségét, és az eredmény nagyon rossz lett, Online elérhető: https://444.hu/2023/09/03/kiderult-hogy-a-nob-2017-ben-felmerte-a-budapesti-olimpia-nepszeruseget-es-az-eredmeny-nagyon-rossz-lett
3: Fürjes: Megépülnek az olimpiai fejlesztések, Online elérhető: https://mandiner.hu/belfold/2017/04/furjes-megepulnek-az-olimpiai-fejlesztesek
4: Fürjes: Megépülnek az olimpiai fejlesztések, Online elérhető: https://mandiner.hu/belfold/2017/04/furjes-megepulnek-az-olimpiai-fejlesztesek
5: Paris 2024 Olympic Games: Preliminary tourism report; Online elérhető: https://parisjetaime.com/eng/media/article/preliminary-report-olympic-games-a1755#:~:text=The%20global%20numbers%20of%20visitors,up%20%2B4%25%20vs%202023.
6: CBRE: A budapesti szállodapiac befektetői szempontból kiemelkedik a régióból; Online elérhető: https://turizmus.com/cikk/szallashely/fellendules-budapest-szallodapiac
7: CBRE: A budapesti szállodapiac befektetői szempontból kiemelkedik a régióból; Online elérhető: https://turizmus.com/cikk/szallashely/fellendules-budapest-szallodapiac
8: Egy új javaslat a budapesti olimpia kérdésével bírná rá a kormányt, hogy fizesse ki adósságát a főváros felé; Online elérhető: https://hang.hu/belfold/egy-uj-javaslat-minden-budapesti-olimpiaval-kapcsolatos-kozos-gondolkodast-felfuggesztene-amig-a-kormany-nem-fizet-183044
9: Karácsony Gergely: Ha a város fejlesztéséhez olimpia kell, akkor legyen olimpia – Videó; Online elérhető: https://nepszava.hu/3251020_karacsony-gergely-budapest-olimpia-video
