Borítókép forrása: telex.hu
A nyári világbajnokságon minden korábbinál nagyobb figyelem kísérte a videóbíró működését, az OTP Bank Liga első nyolc fordulójában pedig szinte nincs hétvége VAR-vita nélkül. Könyöklések, elmaradt piros lapok, meg nem adott gólok, nehezen értelmezhető leshelyzetek kerültek a középpontba. A technika egyre több mindent megmutat, a végső döntést azonban továbbra is ember hozza.
A 104 mérkőzéses világbajnokságon továbbfejlesztett félautomata lesrendszer segítette a játékvezetők munkáját. A technológia minden korábbinál több mérkőzésen kapott szerepet, miközben a viták mégsem tűntek el. Pierluigi Collina, a FIFA játékvezetői vezetője szerint ilyen mérkőzésszám mellett elkerülhetetlen, hogy akadjanak problémás döntések.
Lehet igaza ebben. Például itt van nekünk az NB I, ahol a teljes bajnokság alatt 198 mérkőzést rendeznek. Collina logikája alapján borítékolható volt, hogy ennyi találkozónál be-becsúszik egy-egy hiba. A játékvezetőink az NB I-ben bele is húztak, hogy ne maradjanak el a statisztikai hibahatártól. A nyolc forduló alatt több olyan ítélet született, amely napokig témát adott a kluboknak, szakértőknek, szurkolóknak.
Amikor a kar az arcot találja
A 3. fordulóban, a DVSC–Nyíregyháza mérkőzésen Batik Bence és Temesvári Attila konfliktusánál Rúsz Márton játékvezető sárga lapot adott Batiknak. A VAR-buszban Erdős József dolgozott, a döntés nem változott. Az MLSZ Játékvezetői Bizottsága később megállapította: Batikot erőszakos cselekedet miatt ki kellett volna állítani.
Egy fordulóval később, a Nyíregyháza–Kisvárda találkozón Oláh Bálint arcon találta Tarcsi Róbertet. Kovács Imre játékvezető sárga lapot mutatott fel, Kulcsár Katalin VAR-játékvezetőként nem kezdeményezte az ítélet felülvizsgálatát. Tarcsi megsérült, le kellett cserélni.
A 8. fordulóban, a DVSC–Vasas mérkőzésen Pávkovics Bence karja találta el Plamen Andreev arcát. A játékvezető nem ítélt szabálytalanságot, a VAR ellenőrzése után sem változott a döntés. A DVSC szakmai vizsgálatot kért, amelyre napokkal később választ is kapott.
Az MLSZ Játékvezetői Bizottságának álláspontja szerint szabálytalanság történt, amelyért közvetlen szabadrúgás és sárga lap járt volna. Piros lapot ugyanakkor nem tartottak indokoltnak – a Loki nagy bánatára.
Három hasonlónak látszó jelenet, eltérő szakmai megítéléssel. „A könyöklés az könyöklés” – mondják a szurkolók. „Nem teljesen” – mondja az MLSZ. Ezzel meg is érkeztünk a szurkolói és a klubok részéről tapasztalható értetlenséghez. Nem elegendő ugyanis azt vizsgálni, hogy a kar eltalálta-e az ellenfél arcát. A mozdulat jellegét, erejét, a labda helyzetét, a kar használatát is mérlegelni kell.
A kérdés ettől még megmarad: hol húzódik a határ a sárga és a piros lap között?
Hozzáért a védő – akkor hogyan lehet les?
Még összetettebb problémát jelent a lesszabály egyik kevéssé ismert részlete.
A Puskás Akadémia–Ferencváros mérkőzés 93. percében Lamin Colley egyenlített. A VAR azonban visszament az akció korábbi szakaszához. Golla előrefejelt labdájánál Mikael Soisalo lesen állt, miközben Naby Keita beleért a játékszerbe.
Sok néző számára éppen ez okozta az értetlenséget: ha hozzáért a védő, akkor hogyan lehet les?
A szabály szerint nem az érintés ténye a döntő, hanem annak jellege. Különbség van aközött, hogy a védő kontrolláltan játssza meg a labdát, vagy az csupán megpattan rajta, esetleg reflexszerűen ér bele.
Keita érintését nem minősítették kontrollált megjátszásnak. Soisalo korábbi leshelyzete ezért nem szűnt meg, Colley gólját pedig érvénytelenítették.
Hasonló kérdés merült fel a DVSC–Vasas találkozón. Dénes Csanád a debreceni szabadrúgás elvégzésekor lesen állt. A labdáért felugró Vasas-játékoshoz eljutott a játékszer, majd a hátáról továbbpattant. Az MLSZ szerint ez sem volt kontrollált megjátszás. Dénes ráadásul leshelyzetből zavarta ellenfelét, így már korábban megvalósult a szabálytalanság.
A két eset jól összefoglalható egyetlen mondattal: a védő érintése önmagában még nem „reset” gomb.
Ha a játékosnak van ideje felmérni a labda útját, kontrollálni a mozdulatát, majd passzolni, birtokba venni vagy tisztázni, az szándékos megjátszás lehet. Még akkor is, ha végül rosszul találja el a labdát. Ha viszont reflexszerűen ér bele, vagy csak megpattan rajta, a korábbi leshelyzet tovább élhet.
Itt azonban már megjelenik a szubjektív elem. A felvételek és a VAR-szoba megmutatják, mi történt, de az már nem dönthető el pusztán vonalazással, hogy a védőnek elegendő kontrollja volt-e. Ezt továbbra is a játékvezetőknek kell megítélniük.
Akárhogy is vártuk a VAR bevezetésétől a kevesebb vitát, éppen az ilyen helyzetek mutatják meg, hogy korántsem szűntek meg a vitatott szituációk. Csak most már másképpen veszekszünk a síposokkal.
Több klubnál is elfogyott a türelem
Az első nyolc fordulóban a Nyíregyháza kétszer is olyan súlyos szabálytalanság elszenvedője volt, amelynél elmaradt a kiállítás. Bár Batik esetében az MLSZ utólag hivatalosan is hibásnak minősítette a döntést és eltiltást alkalmazott.
Az elmúlt forduló után viszont a DVSC fogalmazta meg a legerőteljesebb kritikát. A Vasas elleni 4–2-es vereség során két debreceni gólt nem adtak meg, egy gólvonalhelyzetet pedig a rendelkezésre álló kameraállások alapján nem lehetett egyértelműen eldönteni. Mondjuk az utóbbi esetben a kapus elleni támadószabálytalanság miatt sem lett volna érvényes a gól.
Dzsudzsák Balázs egyik találata előtt az asszisztens azt jelezte, hogy Dénes az oldalvonalon kívülről mentette vissza a labdát. Derdák Marcell még az akció befejezése előtt sípolt, ezért a VAR később már nem korrigálhatott. Bár a meglévő felvételek alapján aligha változott volna a pályán hozott döntés.
A DVSC ezt követően nyíltabb kommunikációt kezdeményezett a klubok, az MLSZ és a játékvezetői szervezet között, valamint felvetette a VAR-technika és a kameraelhelyezések felülvizsgálatát.
A Ferencváros szintén rendszeres szereplője a VAR-vitáknak. A Puskás elleni Colley-eset mellett az Újpest elleni derbin Mucsányi Miron belépője, majd a lila-fehérek egyenlítő gólja is komoly visszhangot váltott ki.
A játékvezetők is reflektorfényben
A VAR tehát nem vette le a nyomást a játékvezetőkről, sőt, az bizonyos szempontból még nagyobb lett rajtuk.
Az MLSZ hivatalosan hibásnak minősítette a DVSC–Nyíregyháza mérkőzésen Rúsz Mártonnak a Batik-esetben hozott döntését. Kovács Imre neve az Oláh–Tarcsi ügy kapcsán került elő, Karakó Ferenc pedig az Újpest–Ferencváros derbin hozott ítéletei miatt került reflektorfénybe. Legutóbb Derdák Marcellnek a DVSC–Vasas találkozón kellett több vitatott helyzetet kezelnie.
Ettől még fontos különválasztani a vitatott ítéletet a bizonyított hibától. A Dénes-féle lesnél például az MLSZ részletes szakmai indoklással támasztotta alá a meghozott döntést.
Büntetés, képzés, magyarázat
Az MLSZ Játékvezetői Bizottsága minden idény előtt edzőtábort tart tagjainak, ahol részletes elméleti képzéssel hangolódnak az előttük álló feladatokra. Ennek része a VAR-felkészítés is. A bizottság a bajnokság alatt is értékeli a bírók teljesítményét. Az MLSZ jelezte: súlyos hiba esetén szankció következhet. Csányi Sándor szövetségi elnök külön is reagált azokra a durva szabálytalanságokra, amelyeket a játékvezetők vagy a VAR nem megfelelően büntettek.
Kommunikációs problémát jelent ugyanakkor, hogy a nézők – a fegyelmi bizottság határozataival ellentétben – nem látják, milyen szankciót kap egy hibázó játékvezető. Így könnyen kialakulhat az a vélemény, hogy a tévedéseknek nincs következményük.
Abban viszont történt előrelépés, hogy a szövetség egyre több vitatott ítélethez ad részletes szakmai magyarázatot. A DVSC–Vasas után külön ismertették a leshelyzet, a kint–bent szituáció, valamint a gólvonal közelében történt mentés megítélését.
Erre lenne szükség a jövőben is, mert a VAR nem szüntette meg a játékvezetői vitákat. Inkább olyan szabályértelmezési részleteket hozott a lelátókra és a nappalikba, amelyekkel korábban leginkább a játékvezetőknek kellett foglalkozniuk.
Ma egy gól után sokszor várni kell. Les volt? Hozzáért a védő? Megjátszotta vagy csak megpattant rajta? Sárga vagy piros? Beavatkozhat a VAR?
A kamera egyre többet mutat, a viták pedig sokszor éppen azért alakulnak ki, mert ugyanazokat a felvételeket mindenki másképpen értékeli. A szurkolókat megváltoztatni biztosan nem lehet, a kommunikáción javítani viszont igen. Ez pedig minden futballszerető közös érdeke.
