Alig ért véget a 2026-os labdarúgó-világbajnokság, már robog is tovább a sportág, hiszen ma este kezdetét veszi az NB I 2026–2027-es idénye, amely kiemelt érdeklődésnek örvend a hazai futballkedvelők körében. Sokat fogunk még beszélni a bajnoki esélyekről és a mérkőzésekről, most azonban következzen néhány érdekesség és aktualitás a magyar bajnokság világából.
Bizonytalanságok a szponzoráció és a közvetítési jogok kapcsán
Az ország egésze megváltozott április 12-én, az országgyűlési választások eredményeként, és különösen érzékenyen érintette a sportfinanszírozást. A hazai futballklubok az elmúlt másfél évtizedben valódi kegyelmi időszakot éltek: az állami hátterű szponzoroknak és a rendkívül jövedelmező közvetítési szerződéseknek köszönhetően kényelmesen gazdálkodhattak, jelentősen javult az infrastruktúra, miközben a fizetések terén is regionálisan kiemelkedő ajánlatot tudtak biztosítani.
Sokáig úgy tűnt, hogy a választás eredményével ez a kényelmes működés kerül veszélybe. Lejárt a közmédiával kötött televíziós szerződés, kérdésessé vált a Szerencsejáték Zrt. által biztosított szponzorációs támogatás, valamint megszűnt a névadó szponzor, a Fizz. Nem csoda, hogy ilyen körülmények között több klubnál is válságtanácskozásokat tartottak. A rajtra azonban úgy tűnik, mégsem kell drasztikus változásoktól tartani. A magyar élvonal közvetítési jogai maradtak az M4-nél – ráadásul az új szerződés értéke sem marad el jelentősen a korábbi, szezononként mintegy 10 milliárd forintos megállapodástól –, továbbra is velünk marad a TAO-rendszer, névadó szponzorként pedig a Fizz anyavállalata, az OTP Bank tért vissza.
Új szelek a kispadokon
A bajnokság kiszámíthatatlanságát tovább fokozza, hogy összesen hét helyen történt edzőváltás, többek között a tavalyi bajnokság első két helyezettjénél, a Ferencvárosnál és a Győrnél is. Külön pikantériát ad a történetnek, hogy a bajnokcsapat vezetőedzője, Borbély Balázs a rivális FTC-nél kezdte meg a munkát, így hosszú idő után ismét magyar vezetőedző irányítja az ország legsikeresebb klubját. Erre legutóbb 2011 és 2012 között volt példa, amikor Détári Lajos állandó megbízással vezette a Ferencvárost.
Győrben természetesen a címvédés a cél, a korántsem egyszerű feladatot pedig a mexikói Efraín Juáreznek kellene megoldania. Érdekes lesz figyelni azt is, hogy a klubvezetők mennyi türelmet tanúsítanak majd a szezon során, hiszen tavaly év közben szintén hét edzőváltás történt a mezőny csapatainál.
Csapataink harcban állnak – európai kupaküzdelmek magyar szemmel
A pénzügyi stabilitás és az otthon elvégzett szakmai munka persze nem minden. Az is könnyen előfordulhat, hogy a bajnokság sorsa részben nem is a magyar pályákon dől el: az erőviszonyokat jelentősen befolyásolhatja, ha valamelyik magyar csapat kvalifikálja magát valamelyik európai kupasorozat főtáblájára.
Tavaly a Ferencváros példája is megmutatta, hogy a megsüvegelendő nemzetközi szereplés ellenére a kettős terhelés komoly energiákat emészthet fel, ami hosszú távon a bajnoki teljesítmény rovására mehet.
Jelenleg még négy magyar csapat versenyben van, így továbbra sem kizárt a főtáblás szereplés. A legnagyobb eséllyel a Ferencváros pályázik erre, amely az Európa-liga selejtezőjében szerepel, és legutóbbi mérkőzésén a holland Twente otthonában tudott győzni. A Fradi mellett a Győr, a Debrecen és a Paks az Európai Konferencialigában érdekelt. Az első mérkőzések alapján a Paks kivételével valamennyi magyar csapat kedvező helyzetből várhatja a visszavágót, a tolnaiak pedig mindössze egygólos hátrányból utazhatnak a Panathinaikosz otthonába.
Bebetonozott mezőny? – visszatér az osztályozó
Visszatérve a hazai vizekre, nagy port kavart az MLSZ bejelentése, miszerint az idei szezontól visszavezetik az osztályozó intézményét az NB I-ben. Legutóbb a 2003–2004-es idényben rendeztek osztályozót, vagyis több mint húsz év után tér vissza ez a lebonyolítási forma.
Az osztályozó ellenzői közül sokan arra hivatkoznak, hogy az új rendszer tovább erősíti a bajnokság zárt jellegét. Már eleve kevés csapat szerepelhet az élvonalban, ráadásul a változtatás után az NB II bajnoka jut fel automatikusan, míg a második helyezettnek osztályozót kell vívnia.
Bár valóban elbírna 16 csapatot a magyar bajnokság, mégsem gondolom, hogy az osztályozó ördögtől való kezdeményezés lenne. Minden bizonnyal nyerünk egy újabb, komoly érdeklődésre számot tartó párharcot, amely gazdagíthatja a hazai futballkultúrát. Erre jó példa a Bundesliga, ahol hosszú évek óta sikeresen működik ez a rendszer.
Újra a főváros felé billen a mezőny
Hogy mely csapatok lesznek érdekeltek a kiesés, illetve az osztályozót érő hely elkerüléséért folyó harcban, azt egyelőre nehéz megjósolni. A feljutók ismeretében azonban egy dolog biztos: ismét Budapest-centrikus mezőny állt össze. Öt fővárosi klub szerepel majd az élvonalban, ezzel némileg átrendeződtek az előző idény erőviszonyai, amikor inkább a kelet-magyarországi csapatok voltak többségben. Ebben szerepet játszik az is, hogy a két kieső a borsod-abaúj-zempléni Kazincbarcika és a Diósgyőr volt.
