Fotó: Csapó Balázs
Magyar kupa, és bajnokság együtt. 2019 óta először sikerült a Győri Audi ETO KC-nak dupláznia hazai porondon. Abban az évben a Papp László Budapest Sportarénában a triplázás is összejött az ETO-nak, zsinórban második szezonban. Az Odense elleni mészárlásuk után sokan úgy gondolták, hogy a szinte hazai pályájuknak tekinthető budapesti Final4 is róluk fog szólni, ahogy a legutóbbi két kiírásban is így történt.
Az idei szezonban hazai porondon az elmúlt évekhez képest egyértelműbb volt a Győr dominanciája a Ferencvárossal szemben, amely általában a legfőbb mérőfoka a Rába-partiaknak, hol tartanak nemzetközi viszonylatban. A bajnokságot az ETO tulajdonképpen ősszel már megnyerte, az FTC ellen aratott 15 gólos győzelmekor, a Magyar Kupát pedig egy hónappal a Final4 előtt játszották. Ez alapján gondolhattuk, hogy fizikálisan és mentálisan tökéletesen felkészültek arra a hétvégére, amely már számukra éves ujjgyakorlattá vált.
A francia Brest Bretagne-t kapta az ETO elődöntős ellenfélként, amely tradicionálisan egy mumus a győri lányok számára, azzal együtt, hogy a két csapat köszönőviszonyban nincs a 2020 telén játszó keretekhez. A mérkőzés előtti 11 találkozóból 10-szer rendes játékidő végén döntetlen vagy 1 gólos ETO győzelem született. És hát ezen a szombaton is kiderült, hogy ez a két csapat csak ilyen körömrágós párharcokat tud vívni egymás ellen.
A félidő vége felé két piros lap borzolta a kedélyeket, amikor elsőként a franciák a legfontosabb játékosukat, Onacia Ondonot elvesztették. A Brest másik beállója Paulette Foppa anyai örömök elé néz hamarosan, így a nemrégiben a nyugdíjból reaktiválták a korábbi győri beállóst, Yvette Petrakit (leánykori nevén Yvette Broch). Minőségében viszont értelemszerűen közel sem tudja már azt nyújtani, mint fénykorában, ezért a csapatnak ezután sokszor beálló nélkül, 4 átlövővel kellett játszania.
Az ETO-nál nem sokkal az eset után szintén megtörtént a dráma, amikor a csapat virtuózát, Bruna de Paulát szintén véglegesen kiállították. Ekkor feltehettük a kérdést, hogy melyik csapatot fogja meg jobban a kizárás. A Brestnek hiányzik jobban a legkomplexebb játékosuk, aki támadásban és védekezésben is oszlopa az együttesnek, avagy a brazil irányító, aki a Győrből egyedüliként képes arra, hogy saját maga alakítson ki ziccereket.
A második félidő választ adott erre a kérdésre, hiszen míg a Brest meg tudta oldani valahogy Ondono hiányát, addig az ETO-n sokszor tanácstalanság látszódott a támadások során. A mérkőzést a 42. percben sikerült megfordítania a Raphaelle Tervel csapatának, és innentől kezdve csak az ő hibáiknak volt köszönhető, hogy a legvégéig nem dőlt el a mérkőzés.
Aztán a hajrában bekövetkezett, ami a franciákkal a legtöbbször megtörténik a Győr ellen, vagyis megint kicsúszik a kezük közül a győzelem. 31-30-as sikert aratott végül Per Johansson együttese, de már akkor is sejteni lehetett, hogy ez kevés lesz a másik elődöntőben bombaformában győzelmet arató Metz ellen. A másik francia csapatban Albek Anna 3 gólt szerzett a CSM Bucuresti ellen, Vámos Petra is pályára lépett, de a Ferencváros ellen elszenvedett kézsérülése óta kevesebbet tud játszani.
A döntőben úgy tűnt a mérkőzés elején, az ETO kiheverte az előző napi rossz teljesítményt, és a kényszerpihenőnek köszönhetően De Paula megállíthatatlan lesz a fináléban. Volt viszont egy másik játékos az ellenfélben, aki jövőre már győri mezben fog játszani, búcsúmeccsén viszont megkeserítette jövőévi csapattársainak életét. Sarah Bouktit az elődöntőbéli teljesítményét még magasabb fokozatra tekerte, és 9 (!!!) gólt zsákolt be a Győrnek az első félidőben. Már a Brest ellen is sok gonddal küzdött az ETO az Ondono körüli védekezéssel, a világ jelenleg legjobb beállója pedig teljesen tarthatatlan volt a hagyományosan a beálló körül mindig bivalyerős győri védelemnek.
A második félidőben a Győrnek nemcsak a védekezése, hanem a támadójátéka is totálisan szétesett. 22-24 után 8 perces gólcsend következett az ETO-nál, amely végzetesnek bizonyult, és a helyzetet nem segítette, hogy ezalatt Per Johansson nem kért időt, pedig többször is megtehette volna. A feltámadás már későn jött a részükről, visszajöttek 2 gólra 5 perccel a vége előtt, de Emmanuel Mayonnade ezúttal nem taktikázta el a végét, és 31-29-re győzött csapatával. A fináléban Vámos Petra 3, Albek Anna 2 találattal járult hozzá a Metz Bajnokok Ligája sikeréhez, akik ezzel első francia csapatként hódították el a női klubkézilabda legnagyobb serlegét.
Győri részről Fodor Csenge így nyilatkozott az Magyar Nemzetnek: „Nagyon sokat hibáztunk, és úgy gondolom, hogy ez a védekezéstől indult. Onnan nem tudtuk felépíteni az önbizalmunkat a támadásra…Sok hibával kézilabdáztunk, támadásban pedig nem vittük azt a gyors játékot és azt az erősebességet, amin mi tudunk játszani…A mai napon annyira mélyrepülésben voltunk, hogy még a végén is volt egy esély, amikor feljöttünk két gólra vagy egy gólra. De egyszerűen azt éreztem, hogy ez a meccs kicsúszott a kezünkből… Nem fogunk kifogást keresni. A kifogás tényleg a kézilabdánkban volt, a pályán nem tudtuk úgy megoldani azt a feladatot, amit szerettünk volna.”
A győrieknek ezzel együtt nem kell szégyenkezniük ezzel az idényükkel, és a final4 utáni hétfőn Győr városában a Széchenyi téren megünnepelték a hazai duplájukat és a BL-ezüstöt.
