Számos bírálat érte az idei nyáron rendezett FIFA Labdarúgó-világbajnokságot amiatt, hogy a 48 csapatos lebonyolítás túlságosan felhígítja a mezőnyt, és a torna jelentős része érdektelenné válik. A sokak által korruptnak tartott FIFA azonban nem áll le: a legfrissebb hírek szerint már a 64 csapatos világbajnokság lehetőségét is vizsgálja.
Ilyen körülmények között mégis ki érvelne a további bővítés mellett? Természetesen tájékozott a szerkesztőségünk, amely ezúttal megpróbálja sportszakmai alapon megvédeni a kezdeményezést.
Félreértés ne essék: nem gondoljuk, hogy a 64 csapatos világbajnokság lenne az ideális lebonyolítási forma. A jelenlegi realitásokat figyelembe véve azonban még mindig igazságosabbnak tűnik, mint a most debütált, 48 csapatos rendszer.
Ennek oka, hogy az új lebonyolításban a csoportok nyolc legjobb harmadik helyezettje is továbbjut, ami jelentősen csökkenti a csoportmérkőzések tétjét. A favoritok gyakorlatilag a felkészülés meghosszabbításaként kezelhették az első fordulókat, hiszen csak egy teljes összeomlás esetén fenyegette őket a kiesés veszélye.
Igaz, akadtak meglepetések: a nagy reményekkel érkező Törökország és Uruguay már a csoportkörben búcsúzott. Ettől függetlenül a 32 csapatos rendszerhez képest érezhetően kevesebb valódi kiesési rangadót láthattunk, ráadásul előálltak olyan furcsa helyzetek is, amikor mindkét csapatnak a döntetlen volt az ideális eredmény. Ennek egyik legjobb példája Algéria és Ausztria mérkőzése, amelynek döntetlenje végül Irán kiesését eredményezte.
Egy 64 csapatos világbajnokság esetén viszont ismét elegendő lenne, ha csak a csoportok első két helyezettje jutna tovább. A csoportkör visszakapná valódi jelentőségét, megszűnne a legjobb harmadik helyezettek körüli számolgatás, a kieséses szakasz pedig ugyanúgy 32 csapattal indulna. Magyarán: az egy válogatottra jutó mérkőzések száma nem nőne, a lebonyolítás viszont kiegyensúlyozottabbá válna.
Persze a bővítésnek komoly árnyoldalai is lennének. Egy 64 csapatos világbajnokság megrendezésére aligha lenne képes egyetlen ország, így a közös rendezések gyakorlatilag állandóvá válnának. Már a 48 csapatos tornák is ezt vetítik előre: a 2026-os világbajnokságot az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó rendezi közösen, míg a 2030-as torna hat ország – Spanyolország, Portugália, Marokkó, Argentína, Uruguay és Paraguay – együttműködésében valósul meg.
Ha azonban kizárólag sportszakmai szempontból vizsgáljuk a kérdést, korántsem egyértelmű, hogy a további bővítés a színvonal rovására menne. Az idei tornáról is hiányoztak olyan tradicionális futballnemzetek, mint Olaszország vagy Nigéria, és a magyar válogatottat is sokan szívesen látnák ismét világbajnokságon. Ráadásul a torna azt is megmutatta, hogy a papíron gyengébb csapatok szervezett játékkal egyre gyakrabban képesek megszorítani az élmezőnyt. Valóban biztosak lehetünk benne, hogy újabb 16 válogatott bevonása érdemben rontaná a világbajnokság sportszakmai színvonalát?
Persze sok minden múlna azon, hogy a FIFA milyen kvótákat osztana ki az egyes kontinensek között. Az idei torna is megmutatta, hogy például az ázsiai válogatottak számának növelése önmagában még nem jelent garanciát a magasabb sportszakmai színvonalra.
A bővítés egyik leghangosabb ellenzője az UEFA, amely szerint a létszámemelés jelentősen csökkentené a világbajnoki selejtezők tétjét. Ezzel szemben a dél-amerikai szövetség, a CONMEBOL a kezdeményezés egyik legfőbb támogatója. A jelenlegi elképzelések szerint ugyanis a tíz tagország közül akár kilenc is automatikusan kijuthatna egy 64 csapatos világbajnokságra, ami gyakorlatilag kiüresítené a kontinens selejtezősorozatát.
Véleményünk szerint a legigazságosabb megoldást az jelentené, ha több interkontinentális pótselejtezőt rendeznének. Így nem előre kiosztott kvóták döntenének a vitás helyek sorsáról, hanem közvetlen párharcokban derülne ki, mely válogatottak érdemlik meg a világbajnoki részvételt.
Mindez egyelőre csak találgatás, a végső döntés pedig továbbra is a FIFA kezében van. Hogy valóban szükség lesz-e 64 csapatra, azt még nem tudni, de az biztos, hogy a világbajnokság jövőjéről szóló vita ezzel még korántsem ért véget.
